Ajánlást nem teljesítő vállalkozások

 

 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

2800 Tatabánya, Fő tér 36. Pf.: 161. Tel: 00-36-34/513-010 Fax: 00-36-34/316-259

Ügyszám: KEM BT 114./2020.

 

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom Megyei Békéltető Testülete 

 

........................................... fogyasztónak (.................................)

a Fülöp Viktor egyéni vállalkozóval(2851Környe,Április utca 33.)

 

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

 

a j á n l á s t

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 30 napon belül utalja vissza a 2019.09.07-én kelt építési szerződés 7/a pontja szerinti vállalkozási díj előleget, a 380.000 Ft, azaz Háromszáznyolcvanezer ft-ota fogyasztó részére, az ErsteBank által vezetett 11600006-00000000-77467186. számú számlaszámlára.

 

A Békéltető Testület az eljárásával egyidejűleg értesíti a vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, miután a vállalkozás megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét.

 

Ha a vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

.................. (továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte Fülöp Viktor egyéni vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozás)-val szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében ismertette, hogy a Vállalkozó vállalta a Fogyasztó tulajdonában álló ingatlan melléképületének építési munkái elvégzését 2019.11.30-i teljesítési határidővel. A Fogyasztó szerint a 2019.08.26-án megkezdett munkákat a Vállalkozó nem fejezte be, amit elvégzett, annak minősége is rossz.A Vállalkozó biztosítójának jelzett a Fogyasztó, kiderült a Vállalkozónak nincs biztosítása, és az e- naplós bejegyzésesem valós. A Vállalkozó az előleget nem fizette vissza, a személyes találkozásra nem hajlandó. A Fogyasztó bejelentéssel élt a biztosítónál, a rendőrségen feljelentést tett.

Fogyasztó kérelméhez csatolta a felek közötti szerződést, a Vállalkozó által kiállított számlák, valamint a fogyasztó által átutalt összegek másolatát, az elektronikus levelezéseket, a Messenger beszélgetéseket írásban rögzítve, a rendőrségi feljelentést, s indítványozta a Békéltető Testület döntését a Vállalkozónak átadott vállalkozási díjelőleg, a 380.000 Ft visszautalása érdekében.

 

A Békéltető Testület elnöke az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján három tagú tanácsot jelölt ki. (továbbiakban: eljáró tanács).

A Békéltető Testület elnöke a fogyasztói jogvita rendezésére 2020.június15-ére meghallgatást tűzött ki, amelyen a Fogyasztó megjelent, a Vállalkozás azonban nem.

 

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A Vállalkozása Békéltető Testület megkereséséta „küldemény nyomkövetése” eredménye szerint nem kereste, ezért a kézbesítési vélelem beállt, a hivatalos iratok átvettnek minősülnek. A Vállalkozásválasziratot nem küldött a Testületnek.

A Vállalkozás ezáltal megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Testület az eljárásával egyidejűleg a Vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a mulasztás szankcionálása céljából megkeresi.

A Békéltető Testület az alábbiakat állapította meg:

Fogyasztó 2019.09.07-én építési szerződést - majd ennek módosítását- kötött a Vállalkozóval a Fogyasztó tulajdonában álló, ................ szám alatti ingatlanon a melléképület építési munkáinak, illetve a főépület hozzáépítés alapozása elvégzésére 2019.11.30-i teljesítési határidővel, 2.538.476 Ft vállalkozási díjjal. A szerződés 7/a pontja szerint vállalkozási díjelőlegként átadott a Fogyasztó 380.000 Ft-ot. A Vállalkozó a munkákat 2019.08.26-án megkezdte, a Fogyasztó az egyes elvégzett munkák ellenértékét a Vállalkozó által kibocsátott számlák alapján átutalással teljesítette, a további hátralévő munkákat a Vállalkozó azonban már nem végezte el, illetve amit elvégzett, annak minőségét is rossznak ítélte a Fogyasztó.  A Fogyasztó és a Vállalkozó között folyamatos e-mail -váltásra és Messenger – beszélgetésre került sor az építési munkák elvégzése, befejezése érdekében, de azok a Vállalkozó hitegetése ellenére nem történtek meg. A Vállalkozó által megjelölt biztosítónakis jelezte a Fogyasztó a Vállalkozó magatartását, kiderült a Vállalkozónak nincs biztosítása, s e tekintetben az e- naplós bejegyzése sem valós. A Fogyasztó kérte az el nem végzett munkák miatt aVállalkozótól a megfizetett előleget, vagyis a 380.000 Ft-ot, de nem kapta vissza, több alkalommal személyes találkozást kért a Vállalkozótól, de ezekre a Vállalkozó ígérete ellenére nem került sor. A Fogyasztó bejelentéssel, illetve feljelentéssel élt a biztosítónál, valamint a rendőrségen. A Fogyasztó ismertette, hogy a Vállalkozóval szemben a Tatabányai Rendőrkapitányságon 11010/1106/2019.bü számon eljárás van folyamatban a Btk. 372.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

 

A Testületálláspontja az, hogy a Vállalkozó nem jogosult az el nem végzett munkákellenértékére, ezért a fentiekre tekintettel megállapította a fogyasztói kérelem megalapozottságát.

 

A Békéltető Testület az érdemi döntése során az alábbi jogszabályokat alkalmazta:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)6:252. §(1) bekezdése szerint kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

A 6:245. § (2) bekezdése szerint a tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.

 

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

 

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja. 

Tatabánya, 2020.07. 28.

 

Steinné Dr. Fényesi Anna sk.                 Baki Bianka sk.                                       Rekettyey István sk.

 Eljáró Tanács elnöke                         Eljáró Tanács tagja                                     Eljáró Tanács tagja

 

 

Az ajánlást kapják az Fgytv. 33. § (5) bekezdés alapján:

1. fogyasztó(k)
2. vállalkozás(ok)
3. irattár

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

 

Ügyszám: KEM BT 113/2020.

 

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelemi és Iparkamara által működtetett Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testülete előtt ....... fogyasztónak (....................)  az Automas Kft vállalkozással (8111 Seregélyes, Jókai Mór u. 28.) szemben indított fentiszámú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 32. § b.) pontja alapján a következő    

 

A J Á N L Á S T

teszi:

A Vállalkozás a jelen ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül – Fogyasztó 2020. 03. 02-án kötött adásvételi szerződésben megnevezett – Alfa Romeo gyártmányú személyautó vételárából 100.000.- Ft-ot (azaz Egyszázezer forintot) árleszállítás jogcímén ..... fogyasztó postai címére (.....................) fizessen vissza.

Ha a Vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban annak hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele, vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az ajánlás nem érinti a Fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A Fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését, vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

I N  D  O  K  O  L  Á  S

 

................... (továbbiakban: fogyasztó) békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte közte és az Automas Kft (továbbiakban: vállalkozás) között fennálló fogyasztói jogvita eldöntésére.           

1. Fogyasztó kérelme       

............ fogyasztó 2020. 03.02-án az Automas Kft-től vásárolt egy Alfa Romeo JTS gyártmányú használt személyautót, amely rövid időn  –két héten – belül tönkrement, az autó nem indult.

Közölte továbbá, hogy az adásvételi szerződésben 500.000.- Ft van beírva, pedig 800.000.- Ft-ot fizetett, amire két tanú is van. Továbbá közölte azt is, hogy a kilométeróra állása is hamis, az autószerelő megállapította, hogy az vissza lett tekerve.

Fogyasztó 2020.05.04-én autószerelőhöz vitte az autót.

Az autószerelő által végzett hivatalos állapotfelmérés szerint: „A motorban nincs kompresszió, a hengerfej leszedése után már szemmel is jól látható, hogy a szelepek (16 db) görbültek, ezértnem volt kompresszió.”

Továbbá „a vezérműszíjon sérülés nyoma látszik, a dugattyú tetején sérülés látszik, dugattyúk csapágyai és a főtengely is sérült, ami valószínűleg egy korábbi sérülésből, vagy balesetből ered, miután az olajteknőn látszik egy sérülés. Az olajpumpa szűrőjét biztosító 3 csavarból 2 egyáltalán nem volt meghúzva, a 3. pedig nem megfelelő volt. Így itt ment el az olajnyomás és ettől nem volt megfelelő a kenés. Ezért kezdett szorulni a motor és ugrott át a vezérlés. Ez a hibasorozat egykori szakszerűtlen javítás miatt következett be.”  A költségkalkuláció szerint a gépjármű javítási végösszege 468.437.- Ft.

Mióta tönkrement az autó fogyasztónak folyamatosan autót kell bérelnie, hogy a fiát kezelésre Budapestre tudja hordani. Az autóbérlés – mivel egyedüli kereső – súlyos anyagi helyzetbe sodorta a családot.

Fogyasztó az ügy eldöntése szempontjából fontosnak tartotta azt a tényt is közölni, hogy a vállalkozásnak elmondta, hogy „fiamat kezelésre kell hordani Budapestre és egy megbízható  autót szeretnék. Erre azt a választ kaptam, hogy ez az autó nem fog cserben hagyni, pedig tisztában volt az autó állapotával és a kereskedő az adásvétel után sem tájékoztatott, és egy fontos kezelésről majdnem elkéstünk, amit ha nem kapott volna meg, akkor a 3 éves kisfiamnak a daganat végett el kellett volna távolítani a jobb szemét.”

Fogyasztó a Békéltető Testülethez azzal a kéréssel fordult, hogy legyen egy működőképes autója, amivel a fiát kezelésre tudja hordani.

Fogyasztó kérelméhez csatolta az e-mail levelezést, adásvételi szerződés másolatát és az autó állapotfelmérő javítási munkalap másolatát.

2. Eljárásjogi tájékoztatások

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Petőcz Erzsébet személyében (továbbiakban: Eljáró Tanács).  Ezzel egyidejűleg az Fgytv. 29. § (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását, így a meghallgatás mellőzését kezdeményezte. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 29. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el, valamint tizenöt napon belül kérhetik az írásbeli eljárás mellőzését. A felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként

történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

 

3. Vállalkozás válaszirata

Vállalkozás 2020.06.03-án válasziratában közölte, hogy a Fogyasztóval történt telefonos egyeztetés alkalmával megbeszélték, hogy segítséget nyújt hozzáértő szerelő bevonásával. További elérhetőség hiányában a pontos időpontot nem tudta közölni, ezért várta Fogyasztó megkeresését. Mivel visszajelzés nem érkezett, úgy gondolta, hogy megoldódott a probléma.

„A vásárlás után felmerült hibáért hibásnak nem érzem magam, viszont vállalkozásom nem tagadja meg a segítségnyújtás lehetőségét. Az autóvásárlást követően minden tulajdonosnak ajánlott a komplett vezérlés cseréje, minden időszakos szerviz elvégzésével, mint pl. olajak és szűrők cseréje, melyeknek cseréjére valószínűleg nem került sor és ennek következtében következett be a szerelő szerint előállt vezérlés átugrás, amely a motortömb részleges meghibásodását okozhatja bizonyos esetekben.

Az autónak apróbb hibái szerelőműhelyben javítva lettek, melyek nem motorikus, hanem apróbb elektronikai javítások voltak. A vásárláskor minden lényeges információ közölve lett az autó állapotával kapcsolatban, annak hibái közölve lettek, mint az adásvételiben is megjegyzés rovatba belefoglalt motor-visszajelző világít információ.

A szerelő által leírt hiba beálltát vitatom, hiszen irományát azzal kezdte, hogy a motor megbontása előtt a motorolaj szintet ellenőrizte és teljesen normális szinten volt, így az elszivárgás az olajpumpából külső közegbe nem következhetett be és az olajpumpa megfelelően tudott működni. Amennyiben pedig az olajnyomás hiányával küzd egy gépjármű, azt a fedélzeti számítógépen jelzi a sofőrnek, így elkerülhetővé teszi a motor megkárosodását annak leállításával. Fontos, hogy az Alfa Romeo JTS motorjainál a vezérlés cseréjét az autógyár is a szokásosnál gyakrabb intervallumra ajánlja, ezzel elkerülve a vezérlés szakadását, vagy átugrását. Vállalkozásom semmilyen dokumentációt, vagy számlát ennek cseréjéről át nem adott a vevő részére.”

Vállalkozás válasziratában a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról  nem nyilatkozott.

Fogyasztó2020.06.18-án vállalkozás válasziratára az alábbi észrevételt tette;

• „többször hívta vállalkozást, de az nem vette fel a telefont és nem is hívta vissza;
• a motorhiba már nagy valószínűséggel fennállt amikor az autót megvette, mert az autószerelő szerint „annyi km, amennyit fogyasztó ment vele nem okozott volna ilyen hamar ekkora kárt a motorban”;
• a megvételkor az autókereskedő közölte, hogy cserélt az autón egy lengőkart, ami arra utal – az olajteknőn látható hibák és javítások miatt -, hogy felakasztották az alját és a lengőkar cserénél az olajpumpának a hattyúnyakát nem szakszerűen rakták össze, ami a hibát okozta.”

4. Felek újabb nyilatkozatai

Vállalkozás2020.07.10-én egyezséget ajánlott; „felajánlotta a szereléshez szükséges alkatrészek megvásárlását .......... fogyasztó részére”.

Fogyasztó 2020.07.20-ánvállalkozásegyezségi ajánlatára a következő választ adta; „Sajnos az ajánlatot nem tudom elfogadni, mert akkora anyagi kárnál járok, hogy nem tudom finanszírozni a javítási költségeket.”

Vállalkozás 2020.09.09-i egyezségi ajánlata; „…motort autóbontóból 150.000.- Ft-ért vásárolni lehet… „…amennyiben személyesen meggyőződhetek az autó, illetve a motor pontos állapotáról, ebben az esetben felajánlom a bontott motor vételárát, vagy annak megvásárlását a vevő igénye szerint. Erre időpontot szeretnék egyeztetni Oláh Istvánnal, hogy mielőbb lezárhassuk a vitát.”

Fogyasztó 2020.09.11-i levele; „Mivel nem tudtam tovább várni, elkezdtük a motor szétszedését és javítását, ezért arra a döntésre jutottam, hogy a Vállalkozás ajánljon fel egy összeget, amivel támogatni tudja a javítás költségeit.”

Fogyasztó 2020.12.10-i ajánlására, amelyben az autó javítási költségeként a 150.000.- Ft-ot 100.000.- Ft-ra módosította, Vállalkozás erre az ajánlatra válasziratot nem küldött.

5. Eljáró tanács által tett megállapítások

Az ügy érdemi eldöntéséhez az eljáró tanács részéről telefonon az alábbi kérdések tisztázására került sor;

Fogyasztó 2020.06.26-án nyilatkozta;

• Az Automas Kft-nek befizetett 800.000.- Ft-ról nem kapott bizonylatot, csak a szerződést, ami 500.000.- Ft-ot tartalmaz.
• Az autót két hétig tudta használni, elmondása szerint „már a 4. útnál cserben hagyta az autó”.
• Budapestre kezelésre heti két alkalommal kell vinnie a kisfiát, az autóbérlés költsége 7.000.- Ft/alkalom, amelyről bizonylattal rendelkezik.

Vállalkozásnak az eljáró tanács felhívta a figyelmét

• 2020.06.26-án a Békéltető Testület által részére megküldött anyagok (kérelem) a fogyasztó elérhetőségét – telefonszám,e-mail – tartalmazzák.
• A felek közötti egyezség létrehozására a Fgytv. 30. § (1) bekezdése szerint.
• 2020.08.24-én, hogy az egyezségnek konkrét, számszerűsíthető, egyértelmű rendelkezéseket kell tartalmaznia.

           A 2020.09.09-i ajánlatban foglaltak teljesítésére nem kapott választ.

6. Megállapított tényállás

................. fogyasztó az Automas Kft-től2020.03.02-án vásárolt egy Alfa Romeo típusú autót, amely rövid időn – két héten - belül tönkrement, az autó nem indult.

Fogyasztó2020.05.04-én elvitte javításraautószerelőhöz az autót, aki a hivatalos állapotfelmérés szerint megállapította, hogy az autó meghibásodása a feltárt „hibasorozat” egykori szakszerűtlen javítása miatt következett be.

A költségkalkuláció szerint a gépjármű javításának végösszege 468.437.- Ft.

Vállalkozásválasziratában az autószerelő megállapításait vitatta, de azokat bizonyítható, érdemi módon nem cáfolta.

Ezzel elismerte, hogy az autó rejtett hibája már az értékesítéskor megvolt. A hibás teljesítés miatt a vevő választása szerint a Ptk. garantálja, hogy a rejtett hibát az eladónak kell kijavítani, az autót kicserélni, a vételárat le kell szállítani, vagy teljesen vissza kell téríteni.

Fogyasztó fentiek közül kellékszavatossági igényként az árleszállítást választotta.

A Felek közötti egyezségi ajánlatok eredménytelennek bizonyultak, melynek oka, hogy azokra a Vállalkozás többszöri ígérete ellenére és a Békéltető Testület elnökének 2020.11.17-i felhívására sem adott választ, illetve az Eljáró Tanács telefonhívását letilttatta.

Megállapítható, hogy a Vállalkozás az eljárás során nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, a jogvita mielőbbi lezárását ezzel akadályozta.

Fogyasztó kérelmében hivatkozott az adásvételi szerződésben szereplő pénzösszeg valótlan feltüntetésére; nevezetesen a szerződésben 500.000.- Ft-ot lett beírva, de 800.000.- Ft-ot fizetett, amelyről bizonylatot nem kapott, ezt két tanúval igazolni tudja.

Eljáró tanács ezúton tájékoztatja fogyasztót, hogy a Békéltető Testület hatáskörébe csak fogyasztóvédelmi jogvita tartozik.

7. Eljáró tanács által figyelembe vett jogszabályhelyek

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:158 § szerint: „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve ha e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

A 6:159 § (kellékszavatossági jogok) (2) bekezdés kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a b.) pont „Az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatója, vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat…”

A Békéltető Testület hatásköre a Fgytv. 18 § (1) bekezdésén, illetékessége a Fgytv.20. § (1) bekezdésén alapszik.

Tatabánya, 2020.12.30.

BT eljárásra kijelölt tagja Dr. Petőcz Erzsébet sk.

A kiadmány hiteléül:

 

dr. Bures Gabriella

    KEMBT elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

Ügyszám: KEM BT 171/2020.

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom   Megyei Békéltető Testülete 

.................................. Fogyasztó (......................................)

a FOXPOST Zrt. vállalkozással (3200 Gyöngyös, Batsányi János utca 9.)

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

 

                                                         a j á n l á s t

teszi:

A Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül az elveszett csomag utánvétének ellenértékét és a futárszolgálat szolgáltatási díját a fogyasztó részére a fogyasztóval egyeztetett módon térítse vissza.

A Békéltető Testület az eljárásával egyidejűleg értesíti a vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, mivel a vállalkozás megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét.

Ha a Vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a Fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A Fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

.................. (továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte a FOXPOST Zrt. (továbbiakban: Vállalkozás) -vel szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében ismertette, hogy

A FOXPOST-on keresztül adott fel júniusban egy csomagot, amit nem kézbesítettek a címzettnek, majd azt elkeverték. Hitegették, hogy visszaküldik a csomagot a kiinduló automatába, ez azonban nem történt meg. A Fogyasztó eredetileg a címzetthez történő kiszállítást kérte, telefonon, és e-mail-en kérte a csomag újbóli kiszállítását. A címzett is kérte, hogy vigyék ki neki a következő munkanapon a csomagot. Kifogásolta, hogy a Vállalkozás a címzettnek és neki eltérő válaszokat adott a csomag szállításával kapcsolatban. Kérelmében utalt arra, hogy beismerte a Vállalkozás a futár hibáját, azt, hogy elfelejtette a palmján beállítani a címzettnek az újbóli kézbesítést, helyette visszaküldést jelölt meg. A szerződés szerint kétszer kell megkísérelni kézbesíteni a csomagot, mielőtt visszaküldenék azt a feladás helyére. A Fogyasztó kifogásolta, hogy a benyújtott panaszára 30 nap letelte után válaszoltak: a Vállalkozás csak a fuvarköltséget ismerte el, az elveszett csomag ellenértékét nem, azt azóta sem fizették ki számára, holott a Vállalkozás honlapján az áll, „a FOXPOST automatára küldött csomagnál 300.000 Ft-ig, a házhoz küldött csomag esetén 50.000 Ft-ig biztosítja a küldeményeket.”

A Fogyasztó kéri az utánvét ellenértéke és a futár- költség megfizetését, s a kérelméhez csatolta a Vállalkozással folytatott e-mail levelezést.

A Békéltető Testület elnöke az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján három tagú tanácsot jelölt ki. (továbbiakban: eljáró tanács).

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A Vállalkozás válasziratot nem nyújtott be, holott a kötelezettségeire szóló tájékoztatás a vállalkozás részére 2020. október 21-én az RL28010180947658. számú hivatalos tértivevényes postai levélben szabályszerűen kézbesítésre került.

A Vállalkozás ezáltal megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Testület az eljárásával egyidejűleg a Vállalkozás székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a mulasztás szankcionálása céljából megkeresi.

A Békéltető Testület elnöke a fogyasztói jogvita rendezésére 2020.november09-ére meghallgatást tűzött ki, amelyen sem a Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelent meg.

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére. Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a tanács valónak fogadja el.

Az eljáró tanács a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el.

A rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

A Fogyasztó által feladott csomag szabályszerű kézbesítése nem történt meg a címzett részére. A feladó Fogyasztó, valamint a címzett kérelme ellenére a küldemény újbóli kiszállítására nem került sor, a csomag elveszett. A Fogyasztó 2020.06.19-i panaszbeadványára csak sürgetésre adott választ a Vállalkozás 2020.07.23-án, amelyben elismerte a futár hibáját a címzettnek történő ismételt kiszállítás elmaradásában, s utalt arra, hogy a fuvardíj jóváírásra kerül a feladónál. Utaltak arra is, hogy mivel a csomaghoz nem történt utánvétösszeg kifizetés, az időgarantált szolgáltatás hiányában nem vállalt felelősséget a postai küldemény meghatározott időtartamon belüli kézbesítéséért, ezért a szállítási díjon felül nem áll módjában más összeget jóváírni. A Fogyasztó válaszában közölte, hogy nem az időgarancia miatt kért kártérítést, hanem azért, mert a csomagja elveszett.

A Békéltető Testület az érdemi döntése során az alábbi jogszabályokat alkalmazta:

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2.§, 8.§,41.§-47.§,50.§ -51.§,és 57.§-át,valamint a FOXPOST Általános Szerződési Feltételei alábbi rendelkezéseit vette figyelembe a Fogyasztó panaszával és igényével kapcsolatban:

A 6.1.3. szerint customer to customer értékesítés (C2C):
a Feladó egy Csomag terminál kezelőfelületén vagy az ilyen típusú csomagküldési módokat biztosító elektronikus felületeken, honlapokon a megfelelő információk megadásával rendeli meg a szolgáltatást, és helyezi el a leszállítandó küldeményt a Címzett részére történő csomagküldés végett. Fuvarozó onnan azt elszállítva juttatja el egy másik, a Feladó által megjelölt Csomagterminálba (terminálból terminálba szállítás) vagy a Feladó által meghatározott kézbesítési címhelyre. A szolgáltatás keretében feladott küldemények címzése irányulhat csomagterminálban történő kézbesítésre, vagy a címhelyen történő kézbesítésre.

Szolgáltató minden küldeményt könyvelve és nyilvántartva szállít és kézbesít a Csomagterminálba, illetve a megadott kézbesítési címhelyre.

A10.2.szerint C2C értékesítés esetén:

A kárveszélyt
 a) eladó viseli: a küldeménynek a csomagátadó Csomagterminálban történő elhelyezéséig, a rekeszajtó bezárásáig;
b) Szolgáltató viseli: a csomagküldemény felvételétől vagy a csomagterminálból történő kivételétől, a küldeménynek a kézbesítési csomagterminál rekeszében történő behelyezését követően a rekeszajtó jogosult átvevő általi kinyitásáig vagy címhelyen történő kézbesítés esetén a küldemény jogosult átvevő részére történő átadásáig.

A Szolgáltató a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése esetén, beleértve a küldemény sérülését, tartalom hiányát, elveszését, és megsemmisülését is, a Postatv. -ben, valamint jelen ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően tartozik felelősséggel. A fenti károkkal kapcsolatos bizonyítás a következő személyeket terheli:
- a Szolgáltatót: a csomagolás hiányossága és az elégtelen címzés tekintetében, illetve abban a vonatkozásban, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan külső ok, vagy szerződésszerű teljesítése mellett a károsulton kívüli más személy okozta.

A 11.1. pont szerint a kártérítési igény érvényesítésére a Feladó jogosult.

Az Ügyfél a küldemény elveszése, vagy teljes vagy részleges megsemmisülése, illetve sérülése címén kártérítési igényét a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően 6 hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a Szolgáltatónak.

A 11.2. pont szerint a Szolgáltató a kártérítési igényt 30 napon belül kivizsgálja. A Szolgáltató az Ügyfél bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül köteles írásban válaszolni.

Ha az Ügyfél a 11.1. pontban meghatározott jelzését, bejelentését vagy igényét az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette a Szolgáltató felé, és kártérítési igényét a Szolgáltató vitatta vagy azt a megalapozottságát megállapító tájékoztatását vételétől számított 60 napon belül nem fizette meg, kártérítési igényét a küldemény feladásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti bíróság előtt. A fogyasztói jogvita alapján indult békéltető testületi eljárás időtartama az igényérvényesítési időbe nem számítható be.

A 11.3. szerint a Szolgáltató a küldemények tartalmának sérülése, hiányossága, elvesztése, megsemmisülése esetén a következők szerinti kártérítési átalányt köteles fizetni:
Ha a könyvelt küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a Szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény
 a) megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse,

A fenti esetekben a Szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

Amennyiben Feladó vagy Címzett nyilatkozata alapján az elveszés, megsemmisülés vagy sérülés útján bekövetkezett kár mértéke magasabb a kártérítési átalánynál, úgy az e pontban meghatározott kárfelelősség mértékéig kárigényt nyújthat be írásban a jogvesztő határidőn belül. A kárigényhez csatolni kell minden olyan dokumentumot, bizonylatot, számlát, amellyel a bekövetkezett kár mértéke igazolható.

Szolgáltató csomagterminál útján történő kézbesítés esetén maximum 300.000 Ft-ig, címhelyen történő kézbesítés esetén maximum 50.000 Ft-ig vállal felelősséget a feladott küldeményekért. Amennyiben az előző bekezdésekben foglalt kártérítési átalány összege ezen összegeknél magasabb, úgy az átalány szerinti összeg a mérvadó a kártérítési felelősség meghatározásánál.

Utánvétel különleges szolgáltatás esetén a Szolgáltató az utánvételi összeg erejéig felelős, ha a küldeményt az utánvételi összeg beszedése nélkül vagy kisebb összeg beszedésével kézbesítette.

A 12.2 pontja előírja, hogy a Szolgáltató a panaszt kivizsgálja, és a panasz benyújtásának időpontjától számított lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb 30 naptári napon belül az Ügyfélnek válaszol. Amennyiben a panasz tartalma, annak jellege indokolttá teszi, úgy Szolgáltató a panasz elintézését időtartalmát egyszeri alkalommal maximum 30 nappal –a panaszos egyidejű tájékoztatása mellett- meghosszabbíthatja.

Tekintettel egyrészt arra, hogy a Vállalkozás által is elismerten a feladott utánvétes csomag a szolgáltató vállalkozásnál elveszett, másrészt a Vállalkozás a panasz elbírálására előírt határidőt nem tartotta be, az alkalmazandó ÁSZF fenti rendelkezéseire figyelemmel a Békéltető Testület a Fogyasztó panaszát és igényét megalapozottnak találta.

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

Tatabánya, 2020. 11. 09.

Steinné Dr. Fényesi Anna sk.                        Lakatos László sk.                  Dr. Veres Mária sk.

Békéltető Testület eljáró tanács elnöke         eljáró tanács tagja                    eljáró tanács tagja

A kiadmány hiteléül:

Dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület Elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

Ügyszám: KEM BT 198./2020.

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom   Megyei Békéltető Testülete 

 

.................................. fogyasztónak (.........................................)

a PRIMAVET Állatklinika Kft (1152 Budapest, Rákos út 70.)

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

                                                         a j á n l á s t

teszi:

A Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a 2020.04.20.-i orvosi ellátásért fizetett összegről előállított nyugta másolatát készítse el és adja át a Fogyasztónak.

Ha a Vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a Fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A Fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

INDOKOLÁS

 

.....................(továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte a PRIMAVET Állatklinika Kft (továbbiakban: Vállalkozás) -vel szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében előadta, hogy 2020.április 20-án a Vállalkozás által működtetett állatklinikán műtötték meg a kutyáját. A műtét másnapján, a koronavírus miatt nem a recepción (az székekkel körbe volt kerítve, nem üzemelt) vették át az állatot, hanem az egyik kezelőben, és készpénzben fizették ki a kezelés árát, a 265.000- Ft-ot egy doktornőnek, aki átadott nekik egy mappát, azzal, hogy abban minden papír benne van. Mivel a biztosítójánál érvényesíteni szerette volna kifizetett összeg egy részét (a számlával igazolt költségek 80%-át), emiatt kereste a mappában a számlát, de sem azt, sem nyugtát nem talált benne. Ennek hiánya miatt felvette a kapcsolatot a Vállalkozással többszöri telefonon és e-mail- váltással, de eredménytelenül. A Vállalkozás válasza szerint ÁFÁ-s számlát utólag nem tud kiállítani, s mindezt jelezte is a recepciónál kiírott tájékoztatójában. Egy esetben küldtek emailen a Fogyasztónak ugyan egy Árkalkulációt, amelyre kézzel ráírták, hogy 2020.04.20-án a pénztárgépes nyugtán befizette a kezelés költségét, utalva, hogy ezt el kell fogadnia a biztosítónak. A Fogyasztó a Vállalkozás felé jelezte, hogy a recepció le volt zárva, a kezelőben pedig az ÁFÁ-s számlára utaló tábla nem volt elhelyezve, és az állatot átadó orvos pedig azt nyilatkozta, hogy minden szükséges papír az általa átadott dossziéban van. Jelezte azt is, hogy a legutóbbi e-mail-es megkereséseire már nem is válaszolt az állatklinika. Beadványához csatolta a zárójelentést, árkalkulációt, biztosítási dokumentumot, illetve részletesen a Vállalkozással folytatott üzenetváltásokat.

A kezelés összegére tekintettel kérte az ügy kivizsgálását.

A Békéltető Testület elnöke az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki (továbbiakban: eljáró tanács). Ezzel egyidejűleg az Fgytv. 29. § (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzését kezdeményezte.

Az értesítésben közölte a Felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 29. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el, valamint tizenöt napon belül kérhetik az írásbeli eljárás mellőzését. 

A Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A Vállalkozás a válasziratában közölte, hogy a klinikán a jelenlegi adótörvényeknek megfelelően a szolgáltatásaik árát készpénz, bankkártyás fizetés és banki átutalás formájában teljesíthetik az ügyfelek. A klinikán 4 db online pénztárgép üzemel, alapesetben a helyben fizetés után minden esetben online pénztárgépes nyugta készül, melyet a megfelelő kórlappal együtt az ügyfeleinknek átadnak. ÁFÁ-s számlát a törvényeknek megfelelően külön kérésre készítenek, ezek is minden esetben online számlázó programmal készülnek (Számlázz.hu). Ha valaki a nyugta helyett utólag ÁFÁ-s számlát kér, arra ugyanazon naptári napban van lehetőség, későbbi időpontban -ismereteik szerint- már nincs. Miután visszatérően utólagosan kérnek időnként ÁFÁ-s számlát azon ügyfelek, akik nem gondoltak az esetleges biztosítós visszatérítésre, 5 éve elhelyeztek egy táblát a recepciós pultnál jól olvashatóan, hogy ÁFÁ-s számla igényt előre jelezzék, mert utólag erre nincs lehetőség (erről fotót is mellékeltek). Az online pénztárgépek működése során egy napi összesítőt készítenek, amit az adószabályoknak megfelelően lefűznek, de egyedi nyugtát kikeresni utólag nem tudnak, emiatt nem tudják pótolni a kérelmező nyugta- igényét. Az ügy megoldását egyrészt abban látják, ha kapnak egy adóhivatali állásfoglalást, hogy egy korábbi dátummal készült online nyugtára hivatkozva kiállíthatnak egy ÁFÁ-s számlát anélkül, hogy ez ismételt bevételként jelentkezne a könyvelésükben, és az ÁFÁ-t nem kell befizetni, akkor mostani dátummal ki tudnának állítani egy ilyen számlát, másrészt meglátásuk szerint az általuk kiállított, állatorvosi pecséttel ellátott irat (lásd: Árkalkuláció) igazolja a kiadásokat és a fizetés tényét.

Válasziratukban utaltak arra is, hogy a Békéltető Testület határozatát nem fogadják el kötelező érvényűnek.

A Békéltető Testület által a Fogyasztónak továbbított fenti válasziratra a Fogyasztó ismételten utalt arra, hogy a recepció a vírushelyzet miatt le volt zárva, nem üzemelt, székekkel el volt kerítve, s ahol a Fogyasztó fizetett, az egy kezelőhelyiség volt, ahol semmiféle táblát nem helyeztek el. Véleménye szerint a napi nyugták másolata az AA egységből elvileg bármikor előhívható, így kinyerhető a napi tételek sora visszamenőleg is. Egyebekben utalt az online számlázó számlamásolat készítésére, a NAV-tól kért állásfoglalásra idejére, a biztosítóval történő intézkedésre.

A Békéltető Testület eljáró tanácsa a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére. Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a tanács valónak fogadja el.

A Békéltető Testület ügyre vonatkozó álláspontja a vonatkozó jogszabályok alapján:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 163. § (1) bekezdése szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

 a) a teljesítésig,

 b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

 A (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybe vevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

 

A fent idézett jogszabályi rendelkezések értelmében a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg. Tehát ha a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéskor nem történt számlakibocsátás, mert a vevő azt nem kérte, utólag a készpénzes vásárlásról (amelyről kézi vagy gépi nyugta készült) már csak a fent idézett jogszabályi rendelkezések megsértésével lehetne készpénzes számlát kiállítani.

A 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

A 166. § (1) bekezdése előírja, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. A (2) bekezdés szerint nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].

Az előzőekben foglaltakra is tekintettel az adóalanyok elsődleges kötelezettsége a számlaadás az Áfa tv. alapján, amely alól, ha mentesülhetnek, a nyugtaadási kötelezettség áll fenn. Az ÁFA tv.165. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 166. § (1) bekezdése értelmében -összefoglalva - nyugtaadási kötelezettség akkor merül fel, ha a vevő

• nem adóalany (és nem is jogi személy) és
• a vételárat készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel egyenlíti ki és
• a vételárat a teljesítésig megfizeti és
• nem kér számlát és 
• a vételár a 900.000 forintot nem éri el. 

 

A 178.§(1a) bekezdése akként rendelkezik, hogy a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

A számvitelről szóló 2000.évi C.tv.  bizonylatok megőrzéséről szóló 169.§-a (1)-(4) bekezdése szerint a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatokat olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni visszakereshető módon.  Az (5) bekezdés szerint az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A (6) bekezdés pedig előírja, hogy az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 54.§ -a rendelkezik a pénztárgépnaplóról. E szerint – többek között – a pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál, a pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező, amely szigorú számadású, és azt az üzemeltető köteles a lezárásától számított nyolc évig megőrizni.

A Békéltető Testület eljáró tanácsa álláspontja az, hogy a fentiekben ismertetett jogszabályhelyek a pénztárgépek adattartalma naplózásának, dokumentálásának kötelező megőrzési időn belüli előírásával az adatokról történő másolat- készítés lehetőségét biztosítják.

A Testület a fentiekre tekintettel részben, - a nyugta-másolat vonatkozásában-, megalapozottak találta a fogyasztói kérelmet.

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

 

Tatabánya, 2020.12.31.

                                                                                              Steinné Dr. Fényesi Anna sk.

 Békéltető Testület eljárásra kijelölt tagja

 

A kiadmány hiteléül:

 

Dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület Elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

 

Ügyszám: KEM BT 201./2020.

A Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Komárom- Esztergom   Megyei Békéltető Testülete 

 

.......................... fogyasztónak (....................................)

a Hacsa Krisztina (HG Fashion) egyéni vállalkozóval (3529 Miskolc, Szentgyörgy út 65.2/2.)

 

szemben indított, hivatkozott számú ügyében a rendelkezésre álló iratok alapján a következő

 

                                                         a j á n l á s t

teszi:

A Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a Fogyasztó számára a termék vételárát és a Fogyasztónál felmerült igazolt postázási költségeket. 

Ha a Vállalkozás a Békéltető Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti a Békéltető Testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a Fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A Fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

INDOKOLÁS

 

................ (továbbiakban: Fogyasztó) Békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte Hacsa Krisztina egyéni vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozás) -val szemben fennálló jogvitája eldöntésére.

A Fogyasztó a kérelmében ismertette, hogy 2020.07.17-én egy fehér csipkés alkalmi maxiruhát rendelt interneten keresztül a Vállalkozástól (HG Fashion) a PostaPonton keresztül banki átutalásos fizetéssel. A Vállalkozás a megrendelést 2020.07.17-én visszaigazolta.

2020.07.28-án e-mail-en a Fogyasztó tájékoztatta a Vállalkozást, hogy a termék nem lett jó számára, ezért azt visszaküldte és az elállási nyilatkozatát is csatolta a termékhez.

2020.08.18-án érdeklődött az iránt, hogy mikor kapja vissza a ruha vételárát, s ismételten közölte, hogy a termék visszaküldésével együtt az elállási nyilatkozatot is megküldte. E napon a Vállalkozás közölte, hogy a székhelycímre a csomag nem érkezett meg, a Fogyasztó szintén e napon e-mail-en elküldte a feladóvevényt és a posta küldeménynaplóját, egyúttal utalt arra, hogy az ÁSZF által megadott címre küldte a küldeményt, azt a posta 08. 04-én megpróbálta kézbesíteni, értesítőt hagytak a címen, s a csomag a postán található.

A Fogyasztó 2020.09.07-én ismételten megkereste a Vállalkozást, mivel a csomagot az nem vette át, így azt visszaküldte a posta a feladónak 08.28-án, s közölte, hogy 09.02-án ismételten megküldte a Vállalkozásnak a terméket, és kérte a ruha vételárának, valamint a felmerült postaköltségeknek a megtérítését.

A Vállalkozás 2020.09.08-án válaszolt, amelyben az ÁSZF- re hivatkozva jelezte, hogy a Fogyasztó az elállási nyilatkozatát ugyan 2020.07.28-án elküldte, de a terméket csak 2020.09.02-án, s emiatt nem jogosult az elállási jog gyakorlására, egyúttal a csomag átvételét megtagadta.

A Fogyasztó a kérelméhez csatolta az e-mail levelezéseket, az elállási nyilatkozatot, a csomag papírborítóját, feladóvevényét, a postai küldeménynaplót, az ÁSZF-t, a postával történt levelezést, s kérte a termék árának visszatérítését, s valamennyi postaköltsége megtérítését, mivel elállási jogával a Vállalkozás által megküldött ÁSZF-nek megfelelően gyakorolta,s a termék visszavétele a Vállalkozás magatartása miatt hiúsult meg.

A Békéltető Testület elnöke az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján három tagú tanácsot jelölt ki. (továbbiakban: eljáró tanács).

Az értesítésben a Békéltető Testület elnöke a Vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a Vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, Békéltető Testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A Vállalkozás a fenti felhívásra2020.10.26-án kelt, 2020.10.29-én érkeztetett válaszlevelében közölte, hogy a Fogyasztó nem a megjelölt címre küldte vissza a terméket (Szentgyörgy út 65.2/2 helyett, Szentgyörgy út 23. számra). Meglátása szerint a borítékképet, amelyet a Fogyasztó a kérelméhez csatolt, utólag manipulálták. Erre vonatkozóan postai állásfoglalást kért, amelyet azonban nem csatolt. Ugyanakkor mellékelte a csomag borítójáról készített felvételeket, a helyi postával folytatott levelezését,a küldemény nyomkövetést. Álláspontja szerint a Fogyasztó nem az ÁSZF szerint gyakorolta az elállást, ezért nem teljesítette a kérelmet.

A Vállalkozó alávetési nyilatkozatot nem tett.

A Békéltető Testület elnöke a fogyasztói jogvita rendezésére 2020. november 09-ére meghallgatást tűzött ki, amelyen a Fogyasztómegjelent, a Vállalkozás azonban nem.

A meghallgatáson a Fogyasztó a kérelmében foglaltakat fenntartotta, és bemutatta a 2020.07.28-án feladott termék borítékját és a kapcsolódó feladóvevényt, melyen a 3529 Miskolc, Szentgyörgy út 65.2/2 szám alatti cím szerepel.

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére. Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a tanács valónak fogadja el.

Az eljáró tanács a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el.

A rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

A Fogyasztó 2020.07.17-án egy ruhaterméket rendelt meg interneten keresztül a Vállalkozástól, amelyet 2020.07.23-án átvett, s méretprobléma miatt 2020.07.28-án visszaküldött a Vállalkozás megadott címére az áru átvételének napjától számított 14 napon belül, s egyúttal közölte az elállási szándékát is, szintén a Vállalkozás által megadott nyilatkozat kitöltésével. Mindezt a Vállalkozás által megküldött ÁSZF- ben közöltek szerint végezte el.

A visszaküldött termék Vállalkozás általi átvétele meghiúsult, a posta a Vállalkozás címén értesítést hagyott, ezen értesítés ellenére sem került sor a küldemény átvételére a Vállalkozás által. Tisztázatlan körülmények miatt és nem ismert személy által a küldeményben lévő cím átírásra került, amelyre tekintettel a küldemény visszaküldésre került a feladó Fogyasztóhoz, majd innen újból postázásra a Vállalkozáshoz. A Vállalkozó megtagadta annak átvételét, hivatkozva az általa megküldött ÁSZF vonatkozó szabályaira, s elutasította a Fogyasztó kérelmét.

A megrendelt árú jelenleg is a Fogyasztó birtokában van.

 

A Fogyasztó által a kérelméhez becsatolt, majd az eljárás során személyesen is bemutatott 2020.07.28-i boríték címzése 3529 Miskolc, Szentgyörgy út 65.2/2. címre szól. Ezt támasztják alá a feladáskor kitöltött feladóvevény adatai is.

A Fogyasztó 2020.07.28-én email-en közölt elállási nyilatkozatára, valamint a termék visszaküldésére a Vállalkozás nem reagált annak ellenére, hogy az ÁSZF szerint a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón az eladó visszaigazolni.

A 2020.08.18-i Fogyasztói reklamációra Vállalkozás e-mail-en jelezte, hogy a termék nem érkezett meg a székhelycímükre. A Fogyasztó néhány perccel később szintén e-mail-en visszajelezte a Vállalkozásnak, hogy az ÁSZF-ben megjelölt címre küldte vissza a terméket, mellékelte a feladóvevényt és a postai küldeménynaplót, s jelezte azt is, hogy a posta 08.04-én megpróbálta kézbesíteni a küldeményt, ill. értesítést is hagytak a címen, és a csomag a postán található.

Az előzők azt tanúsítják, hogy a Vállalkozás nemcsak arról szerzett tudomást, hogy a Fogyasztó az elállási jogával élt, hanem arról is, hogy a küldemény megérkezett számára, ugyanakkor annak átvételére még sem intézkedett.

A Vállalkozás által becsatolt 1. számú mellékletben lévő borítékról készített felvételről szabad szemmel is egyértelműen megállapítható, hogy a házszámot más kézírással írták „23.”-ra, ahogyan a „Postán maradó!” szöveget is. Ezt támasztja alá Vállalkozás által megküldött 2. számú mellékletben található fényképfelvétel, amelyen a Fogyasztó kézírásával kitöltött boríték adatai találhatók.

A posta küldemény- nyomkövetése iratából szintén egyértelműen megállapítható, hogy a küldeményt a posta 2020.07.28-án átvette, azt Miskolcon 2020.08.04-én kézbesítette, és az értesítőn szereplő dátumtól a miskolci postán átvehető.

A fentiek alapján a Békéltető Testület álláspontja az, hogy a Fogyasztó az elállási jogát az ÁSZF szerint megfelelően gyakorolta.

A Békéltető Testület az érdemi döntése során az alábbi jogszabályokat alkalmazta:

A felek között létrejött szerződéskötés távollévők közötti –interneten megkötött-szerződésnek minősül. A szerződéskötés időpontjában hatályos a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II. 26.) Kormányrendelet20. § (1) bekezdése szerint az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát

a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén

aa) a terméknek,

ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,

ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,

ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

A 22. § (1) bekezdése szerint a fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát

a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy

b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján

gyakorolhatja.

(2) A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára a 20. §-ban meghatározott jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.

(3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.

(4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.

A 23. § (1) bekezdés akként rendelkezik, ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A (2) bekezdés szerint a 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

 

A Vállalkozás által alkalmazott ÁSZF az alábbiakról rendelkezik:

 

„Az elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása során a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a jelen – és a honlapról is letölthető - nyilatkozat-mintafelhasználásával gyakorolhatja az alábbi címre megküldéssel: 3529 Miskolc, Szentgyörgy út 65.2/2.; info@hgfashion.huNyilatkozat-minta elálláshoz.”

„Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 14naptári napos határidőn belül elküldi.”

„Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől,köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi. Felhívjuk figyelmét, hogy elállás esetén a terméket személyesen nem lehet visszaszolgáltatni tekintettel arra, hogy ügyfélszolgálati irodánk nincs. Kérjük, hogy a terméket postai úton vagy futárszolgálat segítségével a 3529Miskolc, Szentgyörgy út 65. 2/2. címre szíveskedjen visszaküldeni.”

 

A Békéltető Testület álláspontja szerint a Fogyasztó a fenti előírásoknak maradéktalanul eleget tett.

Ugyanakkor a Vállalkozás az ÁSZF a fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége tekintetében írt azon szabálynak nem tett eleget, mely szerint: „az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón haladéktalanul visszaigazolni, amennyiben az internetes honlapján is biztosítja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását.”De nem tett eleget az eladói visszatérítési kötelezettségének sem, amely szerint,” ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől,az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is.”

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A Békéltető Testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

Tatabánya, 2020. 11. 09.

 

Steinné Dr. Fényesi Anna sk.                        Lakatos László sk.                  Dr. Veres Mária sk.

Békéltető Testület eljáró tanács elnöke         eljáró tanács tagja                    eljáró tanács tagja

 

A kiadmány hiteléül:

 

Dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület Elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

 

Ügyszám: KEMBT 216/2020.

 

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület

                                                      ..........................  fogyasztónak (............................)

a Pidernix-Trade Kft.

(1122 Budapest, Hajnóczy József utca 11.; adószám: 27900147-2-43) vállalkozással

szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben a következő

 

ajánlást

teszi:

A Vállalkozás jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó részére eladott benzinmotoros láncfűrészt, valamint fizesse számára vissza a visszaküldés költségét. Amennyiben a Vállalkozás nem tudja hibátlan termékre cserélni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül utalja vissza a termék vételárát és a postai visszaküldés összegét Fogyasztó részére az Erste Banknál vezetett ................................... számú bankszámlára.

 

A Testület az eljárásával egyidejűleg értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, miután a vállalkozás megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét.

 

Ha a vállalkozás a Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

....................... (a továbbiakban: Fogyasztó) a Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testülethez érkezett kérelmében előadta, hogy 2020.05.04-én a Pidernix-Trade Kft.-től (1122 Budapest, Hajnóczy József u. 11.; 27900147-2-43; a továbbiakban: Vállalkozás) interneten keresztül megrendelt egy benzinmotoros láncfűrészt 15.990.- Ft értékben.

A terméket 2020.05.13-án vette át az édesanyja. A láncfűrész – Fogyasztó elmondása szerint szétszerelt állapotban érkezett, hibásan, működésképtelenül. 2020.05.14-én telefonon jelezte a kifogását a láncfűrésszel kapcsolatban, mely hívás során arra kérték, hogy annak érdekében, hogy azt kicseréljék, a szállítólevélre írja rá a hibát, majd azzal együtt küldje vissza. Fogyasztó 2020.05.15-én postai úton vissza is küldte a terméket a szállítólevéllel együtt, melyen jelezte a hibákat.

Fogyasztó azóta e-mail útján érdeklődött több esetben a Vállalkozásnál arról, hol tart az ügye, mikor küldik a csere terméket, illetve jelezte azt, hogy annak vételárát a ........................... számú bankszámlára kéri visszautalni. A Vállalkozás azonban nem intézkedik a panaszai alapján.

Fogyasztó kérte a Békéltető Testület közbenjárását ahhoz, hogy a Vállalkozás fizesse vissza neki a termék árát és a visszaküldés költségét a ............................................... számú bankszámlaszámra.

Kérelmező csatolta az alábbi dokumentumokat:

• A Vállalkozás és a közte az ügyben keletkezett elektronikus levélváltást,
• Az ügyben hozott fogyasztóvédelmi határozatot.

A meghallgatás 2020. november 16. napjának 13:00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

A Vállalkozás az értesítést 2020. 11. 03-án átvette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

Békéltető Testület eljárásra kijelölt tagjai Farkas Angéla, Holczinger- Závori Melinda, Lakatos László voltak. Összeférhetelenségi kifogás a tagokkal szemben nem volt.

A Vállalkozás sem a meghallgatás időpontjáig, sem a határozathozatal napjáig válasziratot nem küldött. A meghallgatáson nem jelent meg.

A meghallgatáson Fogyasztó elmondta, hogy a Vállalkozás továbbra sem rendezte minőségi kifogását.

Az eljáró tanács az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:157. §, valamint 6:159. § szerint:

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

6:159. § [Kellékszavatossági jogok]

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

 

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.  (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 7. § szerint:

 

7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A megállapított tényállás szerint a Fogyasztó az interneten történő vásárlás során vett, jótállással érintett benzinmotoros láncfűrész átvételétől számított 1 napon belül jelezte a Vállalkozás felé az elállási szándékát, majd haladéktalanul postázta azt. A vállalkozás nem intézkedett a Fogyasztó jótállási jogosultsága alapján történő cseréről annak ellenére, hogy a fogyasztó a szállítólevéllel együtt – melyen feltüntette a termék hibáját – visszaküldte azt, tehát a Fogyasztót be tudta volna azonosítani.

A vállalkozás a fent említett tények alapján köteles a terméket a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kicserélni, vagy annak ellenértékét és a visszaküldés költségét a megjelölt bankszámlaszámra visszautalni.

Mindezek figyelembe vételével az eljáró tanács a rendelkező rész szerinti döntést hozta.

A határozat nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a vállalkozással szembeni igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Megállapítást nyert, hogy a vállalkozás nem tett eleget a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének, emiatt a békéltető testület elnöke jelzéssel él az illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztálya felé.

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A békéltető testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

Tatabánya, 2020. november 30.

Farkas Angéla sk.                   Holczinger-Závori Melinda sk.                     Lakatos László sk.

Eljáró tanács tagja                  Eljáró tanács elnöke                                      Eljáró tanács tagja

 

A kiadmány hiteléül:

 

 

dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

 

Ügyszám: KEMBT 234/2020.

 

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület

................  fogyasztónak (..................)

a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.

(1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.; adószám: 11895927-2-44) vállalkozással

szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben a következő

ajánlást

teszi:

A Vállalkozás jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a jótállási kötelezettségén belül cserélje ki a 353168101073417 IMEI számú Apple iPhone XS típusú telefont.

Ha a vállalkozás a Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

A Testület az eljárásával egyidejűleg értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, miután a vállalkozás megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

.................. (a továbbiakban: fogyasztó) békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte közte és a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.; adószám: 11895927-2-44; a továbbiakban: vállalkozás) között fennálló jogvita eldöntésére.

A fogyasztó kérelmében előadta, hogy 2019. szeptember 10-én előfizetéssel egybekötött Apple iPhone XS telefonkészüléket vásárolt a vállalkozás tatai üzletében. A készülék listaára 447 990 Ft volt, azonban ő kedvezményes vételáron, 388 290 Ft-ért szerződött rá, melynek részleteit a kérelem benyújtásakor is fizette.

A telefon alábbi hibái miatt minőségi kifogással élt:

„A kontaktorban a belépéskor csak a korábban megnyitott névjegyeket mutatja a készülék, illetve az e-mail-eknél is az egyszer már megnyitott mail-be lép be automatikusan. Akkor is, ha már bezártuk az alkalmazásokat teljesen. Teljes térerőnél nem hallja a másik fél ügyfelet. Factory Reset is volt a telefonon, de nem oldotta meg a gondokat. Hívás indításakor a hívás átirányítást jelez.”

Fentiek alapján a vállalkozás 2019. október 14. napján kicserélte azt egy ugyanolyan típusú készülékre. Az új készüléket – a vállalkozás gyakorlata szerint – zárjeggyel ellátott doboz helyett nejlon zacskóba csomagolva vette át.

Az új készülék kevesebb, mint egy évvel az átvétele után szintén meghibásodott, így azt a fogyasztó 2020. szeptember 2. napján javításra átadta a vállalkozásnak a következő hibákkal:

„A készüléken sokszor nem lehet hallani, olyan, mintha dobozból beszélnénk, bugyborékol. Térerőt sokszor eldobálja, sok helyen lecsatlakozik a hálózatról. Névjegyzék többször nem áll vissza a listára, „beragad” egy névnél. SMS, e-mail fogadás – küldés jelző hangjai nem működnek. „

A telefon három hét múlva érkezett vissza az üzletbe azzal, hogy az Apple központi szerviz megvizsgálta és a jótállásos javítást elutasította; az erről szóló jegyzőkönyv csatolva van a vállalkozás állásfoglalása mellé. Miután a szerviz jegyzőkönyve nem érkezett meg, a fogyasztó nem vette át a készüléket. A vállalkozás a szervíztől kérte a jegyzőkönyv pótlását.

2020. október 1. napján a vállalkozás újabb állásfoglalást adott át a fogyasztónak, melyben ismételten hiányzott az Apple központi szervízének jegyzőkönyve, azonban ki volt egészítve azzal, hogy idegenkezűség miatt nem vállalja a készülék jótállásos javítását. Ezt a fogyasztó elutasította és visszaküldte azt a szervízbe tekintettel arra, hogy a telefonra jótállási joga, valamint a vásárláskor vásárolt biztosítása is van.

A 2020. szeptember 2. napján készült átvételi elismervény/jegyzőkönyv „átvételkori külső állapot” szerint: „karcos: burkolat – hátsó, kijelző.

A 2020. október 1. napján készült átvételi elismervény/jegyzőkönyv „átvételkori külső állapot” szerint: „karcos: burkolat – hátsó, burkolat – keret, kijelző, sarkok; kopott: burkolat – hátsó, burkolat – keret, sarkok.

Kérelmező a kérelemben továbbá az alábbiakat közölte:

„Az IPhone készülék bármely szervízben, garancia utáni javítása is úgy történik, hogy a beavatkozást az Apple felé a szervízeknek jelenteniük kell! Ez is azt bizonyítja, hogy a készüléket, amíg birtokomban volt senki nem szerelte. Amikor kicserélték és zacskóban küldték az „új” telefont, ami már arra ad okot most már, hogy az az érzésem van, nem új készüléket kaptam, hanem javítottat. Ha ez az igazság, akkor miért nem az enyémet javították meg? Az indok, amivel elutasították a garanciális javítást, nem támasztották alá semmi féle bizonyítékkal! A telefonon ellenben több sérülés keletkezett, mint ahogy leadtam javításra.”

A kérelem benyújtásának napjáig a fogyasztó nem kapta meg az Apple központi szervízének jegyzőkönyvét.

Fogyasztó kérte a békéltető testület közbenjárását ahhoz, hogy a telefont új készülékre cseréljék le, ami zárjeggyel lezárt dobozban van.

Kérelmező kérelméhez csatolta az adásvételi szerződést, az előfizetői szerződést, nyilatkozatot, a szerződéskötést megelőző tájékoztatást, az átvételi elismervényeket, valamint az állásfoglalásokat.

A meghallgatás 2020. november 30. napjának 15:00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

Békéltető testület eljárásra kijelölt tagjai Farkas Angéla, Holczinger-Závori Melinda, Rekettyei István voltak. Összeférhetelenségi kifogás a tagokkal szemben nem volt.

A vállalkozás a válasziratában előadta, hogy a jótállási igényeket a jogszabályoknak megfelelően teljesíti (2013. évi V. tv; 19/2014. (IV. 29) NGM r.; 151/2003. (IX. 22.) Korm. r.). Leírta, hogy az általa forgalmazott készülékek javítása az adott gyártó által akkreditált szervízben történik. Amennyiben a szerviz javítva küldi vissza, a készüléket nem cserélik.

A 353168101073417 IMEI számú készüléket a fogyasztó 2020. szeptember 2-án adta le szervízelésre. A gyártó által akkreditált szerviz a gyártó kérésére továbbította a készüléket az Apple központi szervízébe, ahol megállapításra került, hogy azon nem engedélyezett módosításokat végeztek el, ezért a készülék nem működik megfelelően. Mindezek alapján a vállalkozás mentesül a jótállási felelősség alól, így a készülék javítását a jótállás keretein belül nem vállalja. A válaszirat szerint a vállalkozás a levél mellékleteként csatolja a szerviz állásfoglalását tartalmazó dokumentumot.

A szerviz állásfoglalása nem került csatolásra a válaszirat mellé.

2020. november 30. napjának 15:00 órai időpontjában a békéltető testület tárgyalásán megjelent a fogyasztó, valamint a vállalkozás részéről ............. meghatalmazott.

A meghallgatáson az eljáró tanács elnöke összefoglalta a felek között kialakult jogvitát.

A vállalkozás meghatalmazottja elmondta, hogy nincsen arra felhatalmazva, hogy a válaszirattól eltérően képviselje a társaságot és egyezséget kössön. A testületi tagok kérdésére elmondta, hogy a javítás mintegy 50 000 Ft-ot tenne ki.

Átadott továbbá egy dokumentumot, melyet az AppleCare Service – Apple Distribution International Ltd. (Hollyhill Industrial Estate, Hollyhill , Cork; Republic of Ireland) állított ki. A dokumentumon dátum nem található. Termékként 64 GB, Space Gray, iPhone Xs, ROW, CI/AR-TUR van feltüntetve, sorozatszám: G0NZBCT6KPQ1. A dokumentum szerint a telefon javítására azért nem került sor, mivel nem engedélyezett módosításokat tartalmaz. Ezen kijelentés nincsen megmagyarázva.

Az eljáró tanács felhívta a vállalkozás meghatalmazottjának figyelmét a következő anomáliákra:

Ahogyan azt a fogyasztó a kérelemben is előadta, a 2020. szeptember 2-án a vállalkozás üzletében leadott készüléken lényegesen kevesebb használatból eredő külsérelmi nyomot rögzített a készülék átvevője az átvételi jegyzőkönyvben, mint 2020. október 1-jén. A két időpont között a fogyasztó nem vette át a telefont, az a vállalkozásnál volt. A jegyzőkönyvek alapján a két különböző időpontban rögzített dokumentumot ugyanazon személy rögzítette, tehát ugyanolyan szempontok szerint írta le a külső borítás sérüléseit. Mindezek szerint a szervízbe küldés, valamint a készülék vizsgálata során több károsodás keletkezett a készüléken.

A békéltető testület tagja továbbá rámutatott arra is, hogy a kérelem 5. mellékleteként csatolt jegyzőkönyvben a fogyasztási cikkazonosító adatai, megnevezése rovatban Apple iPhone XS 353168101073417 van feltüntetve, alatta, a fogyasztási cikk vételára 262 290 Ft-ként szerepel. A békéltető testület vélelmezi, hogy a minőségi kifogás alapján felvett jegyzőkönyvben az informatikai rendszer automatikusan tölti ki az IMEI szám alapján az adott készülék vételárának adatát. Amennyiben az ügyintéző elírta volna az összeget, abban az esetben esetleg egy számjegy máshogy szerepelt volna az eredeti szerződésben foglaltakhoz képest. A békéltető testület mindezen okból vélelmezi, hogy a csereként átadott termék már a csere idején értékcsökkent volt. A testületi tagok kérdésére, miszerint az adott jegyzőkönyvben szereplő, a vételárnál 126 000 Ft-tal alacsonyabb vételár adódhat-e az amortizációból, azonban a vállalkozás képviselője szerint azon rovatba a szerződött vételárat szerepelteti a társaság.

Ezen bizonyítékokon felül az eljáró tanács megkérdezte a vállalkozás meghatalmazottját arról, milyen indoka lehet a fogyasztónak, mely alátámasztja, hogy a jótállás időtartama alatt, biztosítással érintett telefonján nem engedélyezett módosításokat hajtson végre. A meghatalmazott a kérdésre nem tudott válaszolni. Azon felvetést sem magyarázta meg, miként lehetséges, hogy a szerviz 2019. október 14-én kevesebb hiba alapján cserélte le a készüléket, mint a jelen jogvita alapjaként szolgáló hibák.

 

Az eljáró tanács tehát az ügyben nem látta bizonyítottnak azt, hogy a fogyasztó 2019. október 14. napján új, az eredetivel megegyező készüléket kapott csereként. A kérelem 5. mellékleteként csatolt jegyzőkönyvben rögzített vételár szerint a vállalkozás megkárosította a fogyasztót azzal, hogy 126 000 Ft-tal kisebb értékű készüléket adott át a fogyasztónak. Nem bizonyított az, hogy a telefonon nem engedélyezett módosításokat hajtottak végre, mivel a vállalkozás nem csatolta az Apple szerviz által felvett vizsgálati jegyzőkönyvet.

Az viszont tény, hogy a szervízelés során a készülék külsérelmi nyomokkal gyarapodott.

Mindezek ellenére – mivel a vállalkozás nem hatalmazta fel – a meghatalmazott  egyezségkötési ajánlattal nem élt.

Az eljáró tanács az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:157. §, 6:159. §, valamint 6:166. § (1) bekezdései szerint:

„6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

 

„6:159. § [Kellékszavatossági jogok]

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”

„6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye]

(1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni.”

A megállapított tényállás szerint a vállalkozás 2019. október 14-én egy az eredeti vételárnál 126 000 forinttal kevesebb értékű készülékre cserélte a 2019. szeptember 10-én vásárolt Apple iPhone XS telefont. A vállalkozás a 2020. szeptember 2-án előadott minőségi kifogás alapján elutasította a fogyasztó jótállási igényét annak ellenére, hogy nem bizonyította azon állítását, miszerint a tárgyalt telefonon nem engedélyezett módosításokat hajtottak végre. A készülék a szervízelés során bizonyítottan sérült.

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A vállalkozás a meghallgatáson meghatalmazott képviselővel képviseltette magát és  az előírt válasziratot is megküldte a Testületnek. Azonban megállapítást nyert, hogy a meghallgatáson képviselő személy az egyezség létrehozatalára nem volt feljogosított, ebből adódóan a cég  megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Testület az eljárásával egyidejűleg a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a mulasztás szankcionálása céljából megkeresi.

A határozat nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a vállalkozással szembeni igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A békéltető testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

Tatabánya, 2020. november 30.

Farkas Angéla sk.                   Holczinger-Závori Melinda  sk.                    Rekettyei István sk.

Eljáró tanács tagja                  Eljáró tanács elnöke                                      Eljáró tanács tagja

 

A kiadmány hiteléül:

dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület elnöke

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

 

Ügyszám: KEMBT 240/2020.

 

.................. fogyasztónak (..........................)

Tuza Attila e. v. (2800 Tatabánya, Komáromi u. 31.; adószám: 69448036-1-31)

egyéni vállalkozóval

szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben a következő

ajánlást

teszi:

A Vállalkozó jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza a fogyasztó részére a számára megfizetett 2 550 000 Ft-ot, mivel a szerződésben vállalt munkát nem végezte el, valamint a fogyasztó által vásárolt építési anyagokat szállítsa vissza a fogyasztó címére.

Ha a vállalkozás a Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

INDOKOLÁS

........ ( a továbbiakban: fogyasztó) békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte közte és Tuza Attila e. v. (2800 Tatabánya, Komáromi u. 31.; adószám: 69448036-1-31; a továbbiakban: vállalkozó) között fennálló jogvita eldöntésére.

A fogyasztó kérelmében előadta, hogy 2020. szeptember 29. napján szerződést kötött a vállalkozóval, mely szerint vállalkozó 2020. november 10-ig kulcsra készre felújítja a gazdasági épületként nyilvántartott házát. A házban a konyhát, a fürdőszobát és a toalett helyiségeket gipszkartonozni, csempézni és járólapozni szükséges, valamint a nappali helyiséget parkettázni, ezen felül a falakat lefesteni és kívülről szigetelni az épületet.

A vállalkozó a munkafolyamatokat megkezdte, azonban egyiket sem fejezte be. Az építési anyagokat elvitte azzal az indokkal, hogy azt a beépítés idejére meghozza, addig a saját raktárában tárolja. Hétvégénként előleget kért.

Fogyasztó kérte a békéltető testület közbenjárását ahhoz, hogy egy másik szakemberrel el tudja végeztetni a munkát, tehát a vállalkozó fizesse vissza a munkadíjat, valamint az elvitt és megvásárolt anyagokat szállítsa vissza az építkezés helyszínére.

Kérelmező kérelméhez csatolta az alábbi dokumentumokat:

• A vállalkozó felé írt panaszlevél
• A vállalkozóval 2020.09.29. napján kötött szerződés
• 10.14-én Tuza Attila e. v. által kiállított SEASA 3191350 sorszámú számla a felújításról, valamint anyagköltségről 1 400 000 Ft-ról
• 10.04-én kelt átvételi elismervény 50 000 Ft-ról
• 10.06-án kelt átvételi elismervény 300 000 Ft-ról
• 10.08-án kelt átvételi elismervény 800 000 Ft-ról
• 10.19-én kelt átvételi elismervény 250 000 Ft-ról
• 12 db számla, nyugta, megrendelő, illetve szállítólevél építőanyagról összesen 646 580 Ft-ról

A meghallgatás 2020. november 30. napjának 16:00 órai időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta figyelmét továbbá az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglalt, békéltető testülettel szemben fennálló együttműködési kötelezettségére és arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

Békéltető testület eljárásra kijelölt tagjai Farkas Angéla, Holczinger-Závori Melinda, Rekettyei István voltak. Összeférhetelenségi kifogás a tagokkal szemben nem volt.

A vállalkozás válasziratot nem küldött a békéltető testület részére.

A vállalkozó a meghallgatáson nem jelent meg. Az Fgytv. 29. § (11) bekezdésében foglaltak szerint  a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a válasziratát megküldeni a békéltető testület számára, valamint a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. A vállalkozó a meghallgatáson nem jelent meg, így nem teljesítette a jogszabályban foglalt együttműködési kötelezettségét, ezért a Testület az eljárásával egyidejűleg a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a mulasztás szankcionálása céljából megkeresi.

A fogyasztó tájékoztatta az eljáró tanács tagjait arról, hogy az ügyben nem történt előrelépés. A vállalkozó minden munkafolyamatba belekezdett a felújítandó házon, azonban azokat nem fejezte be. A vállalkozót nem tudja elérni. A levelére nem válaszolt.

Az eljáró tanács az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe: 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk) szerint:

6:1. § [A kötelem]

(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

(2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.

(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

6:2. § [Kötelemkeletkeztető tények]

(1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.

6:34. § [A teljesítés általános szabálya]

A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.

6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]

(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

6:137. § [Szerződésszegés]

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

6:143. § [A kártérítés mértéke]

(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.

(2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

(3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
A megállapított tényállás szerint a vállalkozó a 2020. szeptember 29. napján kötött szerződésben elvállalta a 2800 Tatabánya, Feszty Árpád u. 54. szám alatti melléképület külső és belső felújítását, víz, villany és tetőtér kivételével. A szerződésben foglaltak alapján anyagköltséggel együtt 2 800 000 Ft  ellenértékben állapodtak meg. A munkálatok elvégzésének határidejeként, így az átadás napját 2020. november 30. napjában jelölték meg. A határidő a fogyasztó számára amiatt volt lényeges, mivel az épületet lakóépületté szerette volna nyilváníttatni.

A szerződés aláírásakor a szerződés 6. pontja szerint a fogyasztó 1 000 000 Ft  anyagköltséget, valamint 150 000 Ft  előleget adott át a vállalkozó részére. A csatolt átvételi elismervények szerint 2020. október 4-én további 50 000 Ft-ot, 2020. október 6-án 300 000 Ft-ot, 2020. október 8-án 800 000 Ft-ot, 2020. október 19-én pedig 250 000 Ft-ot adott át a vállalkozónak. A vállalkozó az átvételi elismervények alapján állította ki 2020. október 19. napján a SEASA 3191350 sorszámú, 1 400 000 Ft-ról szóló készpénzfizetési számlát.

A fogyasztó elmondása szerint a vállalkozó az anyagok vásárlása után azokat a saját raktárába vitte azzal a magyarázattal, hogy azokat a beépítés sorrendjében, a munka kezdetére viszi oda az épülethez.

A vállalkozó minden munkafolyamatba belekezdett, azonban azokat nem fejezte be. Egy idő után nem vette fel a telefont, a panaszlevélre nem válaszolt. Ezen oknál fogva a fogyasztó az utolsó 250 000 Ft-os részletet nem adta át részére.

A vállalkozó tehát a szerződésben foglaltakat nem teljesítette, továbbá a fogyasztót az anyagköltséggel és a határidő be nem tartásával megkárosította.

Mindezek figyelembe vételével az eljáró tanács a rendelkező rész szerinti döntést hozta.

A határozat nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a vállalkozással szembeni igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

A békéltető testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

Tatabánya, 2020. november 30.

Farkas Angéla sk.                   Holczinger-Závori Melinda sk.                     Rekettyei István sk.

Eljáró tanács tagja                  Eljáró tanács elnöke                                      Eljáró tanács tagja

 

A kiadmány hiteléül:

 

 

dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület elnöke

 

 

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

2800 Tatabánya, Fő tér 36. Pf.: 161. Tel: 00-36-34/513-010 Fax: 00-36-34/316-259

Ügyszám: KEMBT 241/2020.

 

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület

                                                                …………………….. (………………..)fogyasztó

a Gorenje Magyarország Kft.(2045 Törökbálint, Dulácska utca 1/b.; 10588439-2-13) vállalkozással

 

szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben a következő

 

ajánlást

 

teszi:

 

A vállalkozás jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – független szakvélemény hiányában – teljesítse a fogyasztó jótállási igényét, tehát javítsa ki az ügy alapjául szolgáló elektromos sütőt, vagy cserélje ki azt a jogszabály szerint.

 

Ha a vállalkozás a Testület ajánlásának nem tesz eleget, a Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – nyilvánosságra hozza a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

 

Az ajánlás ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban az ajánlás hatályon kívül helyezése kérhető a békéltető testület székhelye szerint illetékes Tatabányai Törvényszéktől, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, ha az eljáró tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg az Fgytv. rendelkezéseinek, ha a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül – akkor is kérheti, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az ajánlás nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

 

A fogyasztó az ajánlás fent előírt határidőre történő teljesítését vagy nem teljesítését köteles a Békéltető Testületnek írásban jelezni.

 

INDOKOLÁS

………………………… (……………………..; a továbbiakban: fogyasztó) kérelmében előadta, hogy a 2018. március 6-án a konyhája felújításával megbízott tatai Mobyan Bútoripari Kft. a megbízásából vásárolt egy Gorenje elektromos sütőt.

 

A készülékkel folyamatosan gondok vannak. Nagyon lassan melegszik fel, 3 óra után sem éri el a beállított értéket, 1 órán túl a beállított értéknél 10-12 fokkal kevesebbet mér.

 

A készüléket két alkalommal javította a vállalkozás által megjelölt javítószolgálat, mely során a fűtőszálat, valamint a panelt cserélték. Ezen felül jegyzőkönyv készült a készülék működéséről. A vállalkozás szerint a sütő a gyár által mért értékeken belül van, 5 % eltérés előfordulhat.

 

A fogyasztó kérte a Gorenje magyarországi forgalmazóját, hogy újra mérje meg a fűtőszálak teljesítményét, mivel nem megfelelően működik a készülék. A kérelmet a szerviz által felvett jegyzőkönyvre hivatkozva elutasították. A fogyasztó – mivel bizalmát vesztette a készülékkel szemben – immár szeretne elállni a vásárlástól és visszakapni a termék árát.

 

Fogyasztó kérte a Békéltető Testület eljárását, hogy a vállalkozás újból mérje be a készüléket a helyszínen és az eredmények ismeretében bírálják el a jótállási igényeit.

 

Kérelmező csatolta az alábbi dokumentumokat:

• 2020. június 26-án előadott fogyasztói kifogásról készült jegyzőkönyv
• 2020. május 19-én kelt munkalap elszámolása
• A fogyasztó és a vállalkozás közötti elektronikus levelezés
• A termék jótállási jegye
• MOBYAN Bútoripari Kft. által kiállított MD5SA5718418 sorszámú számla

 

A békéltető testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 29 § (7) bekezdése alapján az ügy írásbeli eljárás lefolytatását kezdeményezte, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Holczinger- Závori Melinda személyében, melyről az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette a feleket. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 29. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kérhetik meghallgatás kitűzését. A felek az értesítésben közölt határidőn belül az eljáró testületi taggal szemben kifogást nem tettek, valamint nem terjesztettek elő kérelmet arra vonatkozóan, hogy meghallgatás kitűzését kérik, így a meghallgatás mellőzését elfogadottnak kell tekinteni.

 

A vállalkozás válasziratát 2020. december 1. napján küldte meg a békéltető testületnek, melyben az alábbiakat adta elő:

 

„A szerviz mind a pt1000 termosztátot mind a fűtőbetéteket és annak szükséges értékeit megmérte és azok a gyári paramétereknek megfeleltek. A sütő hőmérséklet mérését a gyári előírásoknak megfelelően végezte el a szerviz, melyet csatolok levelemhez. A mérés folyamata a következő a PT1000-es termosztáttal szerelt sütők esetén. A sütőt alsó felső sütésre kell kapcsolni és a hőmérsékletet 200 ^oC-ra állítani. A mérést digitális hőmérővel érdemes elvégezni (de analóggal is lehetséges ahogy a szerviz is tette, azonban analóg esetén a mérés némileg pontatlan lehet, mert nem tudja elég gyorsan lereagálni hőmérséklet változásokat. A mérés folyamán a rácsot középre kell elhelyezni és a hőmérőt a rács fölött 2-3 cm-el rögzíteni szükséges. A mérés időtartama 1 óra. A szerviz 10 perc elteltével 30 perc elteltével és 1 óra elteltével mérte meg a hőfokot. 10 perc után 140 fok körül volt a hőmérséklet, míg fél óra után már 188-190C fok volt a sütőben (ezért is írtam előzőekben hogy analóg óra esetében lehetnek eltérések). Ez nem egyenértékű azzal, hogy a sütő 30 perc után érte el a 188-190 fokot. A hőmérséklet az analóg óra szerint 1 óra elteltével 190 ^oC körül mozgott. A gyári mellékelt levél alapján 5% eltérés lehetséges a beállított hőfokhoz képest, így a készülék a gyári paramétereinek megfelel nem indokolt a készülék további javítás, cseréje.”

 

A válaszirat mellékleteként csatolt angol nyelvű leírásban a következők olvashatóak:

Hajszálcsöves hőfokszabályzóval ellátott berendezések:

A hőfokszabályzó érzékelője nem a sütő közepén helyezkedik el, ezért az általa érzékelt hőmérséklet magasabb és alacsonyabb is lehet, mint a sütő közepén, ez a fűtési módszertől függ. Szükséges az érzékelő hőmérséklete és a sütő közepe közötti hőmérséklet különbségének ellensúlyozása. A hőfokszabályzó a hagyományos fűtési módhoz (alsó-felső sütés) illeszkedik, a légkeverésnél bizonyos eltérés jelentkezhet.

 

PT 1000 hőfokszabályzóval rendelkező berendezések:

A PT 1000 hőfokszabályzó érzékelője nem a sütő közepén helyezkedik el, ezért az általa érzékelt hőmérséklet magasabb és alacsonyabb is lehet, mint a sütő közepén, ez a fűtési módszertől függ. Szükséges az érzékelő hőmérséklete és a sütő közepe közötti hőmérséklet különbségének ellensúlyozása.

 

Az EPT TD időzítőnek egyszerű kiegyenlítése van. A hőmérséklet leolvasása hagyományos fűtési módhoz (alsó-felső sütés) illeszkedik, a légkeverésnél bizonyos eltérés jelentkezhet.

Az EPT TD időzítő és az EPM modul minden egyes fűtési módoknál külön-külön kiegyenlíti a hőmérsékletet.

 

A hőmérséklet mérése a sütőben:

A hőmérséklet meghatározását a felhasználó is el tudja végezni. Szükség van feszültségmérőre, valamint hőmérséklet érzékelőre, amelyet a sütő közepén, 2-3 cm-re a rács fölött kell rögzíteni. A mérés kb. egy órát vesz igénybe, amíg a hőmérséklet stabilizálódik – lásd lentebb a diagramon. A mérést a hagyományos sütési módnál 200 ^oC-on, légkeveréses módon 180 ^oC-on végezzük. A stabilizáció után a hőmérséklet +/- 5%-al eltérhet az átlagos értéktől.

 

A mellékelt diagram vízszintes egyenesén az eltelt idő olvasható le, mely A és B részre van osztva.

A: fűtési idő hagyományos fűtési módon, körülbelül 15 perc működéssel

B: a hőmérséklet megfigyelése, körülbelül 30 perc

 

A diagram függőleges értéke a hőmérsékletet mutatja. A felül jelölt vízszintes egyenes a beállított hőmérséklet, mely fölött C jelöléssel a hagyományos fűtési mód 200 ^oC-on, míg a D jelölés a légkeveréses módon 180 ^oC-on működtetett készülék adatait mutatja.

 

A diagram A részén a hőmérséklet egyenletesen emelkedik a beállított érték fölé. A B idő alatt a hőmérséklet egyre kiegyenlítődő amplitúdóval hullámvonallal közelít a beállított érték felé.

 

A Békéltető Testület elnöke a vállalkozás válasziratát az Fgytv. 29. § (9) bekezdésének megfelelően megküldte a fogyasztó részére.

 

A válaszirat áttekintését követően a testületi tag megállapította, hogy a kérelemben, a válasziratban leírtak és a mellékletben található adatok között ellentmondás van.

 

Az előzőekben leírtakkal ellentétben a fogyasztó által az ügyirathoz csatolt, 2020.06.26-án rögzített jegyzőkönyvben az alábbiakat írta le a szerviz:

„Hálózati feszültség: 238 V

Alsó-felső fűtés 200 ^oC

10 perc után 140  ^oC

30 perc után 188 ^oC

1 óra 190 ^oC.”

 

A testületi tag értelmezésében a készülék a névleges teljesítményt 8 V-tal, tehát 7 %-al meghaladva 10 perc fűtési idő után 140 ^oC értéket mutatott, mely időpontban a gyártó által kiadott diagram alapján 200 ^oC fölötti – vagy azt megközelítő értéket kellett volna mutatnia, tekintettel arra, hogy a gyári érték 15 perc fűtés után volt értelmezve. Ha azonban tekintetbe vesszük azt a tényt is, hogy a gyártó által kiadott diagramon az A időintervallum kb. ¾-nél – mely megközelíti a 10 percet – éri el a beállított hőmérsékletet, a sütő közepén rögzített termosztát 200 ^oC-t kellett volna mutasson (+/- 5%-ot).

 

Fentiek alapján a vállalkozás nyilatkozatát kérte az alábbiakról:

• Magyarázatát kérem, hogyan lehetséges az adott értéktől 30 %-os eltérést normálisnak nevezni.
• Nyilatkozatát kérem arról, hogy a fentiek tudatában hajlandó-e egyezségi ajánlatot tenni a fogyasztó kérésének megfelelően.

 

A vállalkozás második válaszlevele 2021. január 28. napján érkezett a békéltető testülethez, melyben az alábbiakat adta elő:

„Úgy véljük, hogy a szerviz által felvett jegyzőkönyvben a leírtak félreérthetőek, ugyanis a szerviz nem azt írta a jegyzőkönyvben, hogy a sütő 10 perc után érte el a 140 oC-ot, 30 perc után a 188 oC-ot és 1 óra után a 190 oC-ot. A szervize ezen időpontok után mérte meg a sütő hőmérsékletét és a kettő nem ugyanazt jelenti. A mellékelt mérési útmutatóban a diagramm nem méretarányos  így a feltételezés, hogy 10 perc után 200 fok felett kellene legyen a hőfok az nem állja meg a helyét. Egyébként ha arányosításokból indulunk ki, akkor ha 10 perc alatt a hőmérsékelt 140 oC fokra emelkedett akkor 15 perc alatt 210 fokra fog melegedni a sütő így igazából nem tudjuk értelmezni az önök által leírt  30%-os eltérést, ami önök részéről csupán egy feltételezés.  Az 1 óra eltelte után mért hőfok a gyári paramétereken belül van sőt a fél óra után mért hőfok is nagy valószínűséggel, ha a hőmérsékletmérés nem analóg műszerrel történt volna. Ezt figyelembe véve sajnos továbbra sem tudunk egyezséget felajánlani. A szerviz mérései alapján, ahogy írtuk a készülék a gyári paramétereknek megfelel.”

 

Az eljáró  tanács az alábbi jogszabályi előírásokat vette figyelembe:

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) szerint:

„6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.”

 

„6:159. § [Kellékszavatossági jogok]

(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”

 

„6:168. § [Termékszavatossági igény]

(1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

(2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.

(3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;

b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.”

 

A megállapított tényállás szerint a fogyasztó több alkalommal jelezte a gyártónak az elektromos sütő hibáját. A sütő két fő alkatrészének a cseréje után is fennáll a hiba, tehát a sütő nagyon lassan melegszik fel és a beállított értéket nem éri el a hőmérséklet, 10-12 ^oC-kal kevesebbet lehet mérni.

 

A gyártó által megjelölt javító szolgálat a 2020. június 26-án előadott minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv szerint vizsgálat alá vette a készüléket. A jegyzőkönyvben előadottak nem minősülnek szakértői véleménynek, mivel azok eltérnek a gyári előírásoktól. A szerviz a mérést a vállalkozás által is pontatlannak ítélt mérőeszközzel végezte, ezen felül eltért a vállalkozás által csatolt, a mérés leírásában szereplő időpontoktól. Szakvélemény hiányában a vállalkozás nem igazolta azt, hogy a termék a gyári előírásoknak megfelelően működik. A fogyasztó által előadott hibák továbbra is fennállnak.

 

A fogyasztó a szerződéstől való elállásának, tehát a sütő vételárának visszatérítésére vonatkozó igénye a Ptk. szerint nem megalapozott. A terméket a csatolt MD5SA5718418 sorszámú számla szerint a MOBYAN Bútoripari Kft-től vásárolta. Ezen fogyasztói szerződés szerint a kellékszavatossági igényeit ezen cég teljesítheti, azaz a vételár visszatérítését a MOBYAN Bútoripari Kft-től kérheti. A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 7. §.a szerint ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. Jelen helyzetben az eljárásban részt vevő vállalkozástól kizárólag termékszavatossági igényt érvényesíthet.

 

Mindezek figyelembe vételével az eljáró tanács a rendelkező rész szerinti döntést hozta.

 

A határozat nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a vállalkozással szembeni igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

 

A Békéltető Testület a fentiekre tekintettel – vállalkozói alávetési nyilatkozat hiányában – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § b) pontja alapján a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

 

A békéltető testület hatásköre az Fgytv. 18. § (1) bekezdésén, illetékessége az Fgytv. 20. § (1) bekezdésén alapszik.

 

Az ajánlás hatályon kívül helyezésének a lehetőségét az Fgytv. 34. § (3) bekezdése biztosítja.

 

Tatabánya, 2021. február 4.

 

                                                                               Holczinger-Závori Melinda sk.

                                                                                  eljáró békéltető testületi tag

 

A kiadmány hiteléül:

 

dr. Bures Gabriella

Békéltető Testület elnöke