A fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb módosításai – kötelező vállalkozói részvétel a békéltető testületi eljárásban, hatékonyabb vitarendezés

2015.09.10 15:23

2015. július 13-án kihirdetésre került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása, amelynek köszönhetően hatékonyabb békéltető testületi vitarendezés áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére. A cégeket egyúttal együttműködési kötelezettség terheli az eljárásban, amelynek megsértése esetén bírságra számíthatnak, valamint szigorodik a békéltető testületekkel összefüggő tájékoztatási kötelezettségük is. Az új előírások 2015. szeptember 11-én lépnek hatályba:

 

Mi az a békéltető testület?

A békéltető testület nem bíróság, nem hatóság, hanem egy békés módszer a viták rendezésére. Éppen az a célja, hogy a vállalkozások és panaszos ügyfeleik ne jussanak el a bíróságig. Próbáljanak békésen megegyezni egymás között a vitás kérdésekben. A testület ehhez a kereteket biztosítja. Ítélkező bíró helyett inkább egy fórumot ad, ahol az egymással vitatkozó két fél lehetőséget kap egymás érveinek a megismerésére, a vita rendezésére.

A békéltetés persze nem csodaszer, hiszen az ellenségeskedésig fajuló vitákban már kevés a megegyezésre való hajlandóság. Jó esetben azonban a felek nem jutnak el a nyílt háborúskodásig, s van esély egy megegyezés tető alá hozására. Ez a dolga a békéltető testületnek. Az eljárás olcsóbb és gyorsabb, mint a pereskedés.

Hogy a bíróságokat tehermentesítsék, a fogyasztói panaszok intézése során már ma is kötelező a békéltető testületek igénybevétele. Mielőtt a vita a bírósághoz kerülne, meg kell próbálni tető alá hozni az egyezséget a felek között.

A békéltető testület igénybe vétele tehát ma már  nem csak egy lehetőség, hanem kötelező. A fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy ennek a testületnek a hatáskörébe tartozik a fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezése. A testületnek az a feladata, hogy megpróbálja egy pereskedés nélküli egyezség létrehozását a felek között. Ha pedig a megállapodás eredménytelen, akkor hozzon egy döntést annak érdekében, hogy a fogyasztó jogait egyszerűen, hatékonyan és költségkímélően biztosítani lehessen. A békéltető testület tehát elsősorban a fogyasztók (magánszemélyek) érdekeit képviseli a vállalkozásokkal szemben.

Így lehet a testülethez fordulni

A békéltető testülethez a panaszos ügyfél fordulhat. Például akkor, ha valamilyen hibás szolgáltatást kapott, s a vállalkozó nem akarja azt kijavítani.

A panaszosnak előbb meg kell próbálnia a vállalkozásnál megegyezésre jutni. Felpúposodott a frissen lerakott járólap? Feltört a kocsibejárón a kéthetes beton? Ír egy levelet a vállalkozónak, kéri a hiba javítását, vagy valamilyen kártérítést. Hiszen ez az ügyintézés normál rendje, nem az, hogy rögtön a bírósághoz fut valaki. Először tehát az érintett vállalkozással kell megpróbálni a kérdés rendezését. Ha ez nem működik – bizonyíthatóan nem működik – akkor léphet a panaszos eggyel tovább, s a békéltető testülethez fordulhat. Ez a szervezet a kamara mellett működik, ugyanúgy területi felosztásban. Tehát a területileg illetékes szervezetet kell megkeresni. Ez lehet lakóhely szerint illetékes szervezet, vagy a teljesítés helye szerinti testület is. (Tehát pl. egy balatoni nyaraló ügyében akkor is illetékes lehet a Somogy megyei testület, ha budapesti az ügyfél.) 

 

Változás: kötelező lesz megjelenni

 

Az új szabályozás a vállalkozások számára kötelezővé teszi a testület előtti személyes megjelenést. Eddig ugyanis a békéltető testülettel való együttműködésként már az is elegendő volt, ha a vállalkozás elküldte a testületnek a szükséges iratokat. Egyezséget nem akarnak, de mivel nem mennek el a testületi ülésekre, nem is lenne kivel megállapodni. Ennek így nem sok értelme van. A törvénymódosítás ezért teszi kötelezővé, hogy a testület ülésén a panaszossal szemben álló vállalkozás képviselőjének személyesen meg kell jelennie. Kell tehát egy olyan embert küldeni a tárgyalásra, aki jogosult is lesz egyezkedni az ügyféllel.

Egy kiegészítés szerint ez a változás csak akkor kötelező, ha az ügyet abban a megyében indították, ahol a vállalkozás is működik. Ezzel azt akarják elkerülni, hogy a vállalkozóknak túl nagy terhet jelentsen ez az együttműködés. Mert képzeljük csak el: egy szegedi turista Győrben lerobban a kocsijával, s tegyük fel, szerinte becsapja őt az autószerelő. Hazamegy, majd a vita rendezésére a békéltető testülethez fordul otthon. Az új szabály szerint ekkor a győri szerelőnek Szegedre kellene járni egyezkedni a panaszkodó ügyféllel. Ezért került a javaslatba ez a kiegészítés.

Ha tehát az eljárást az ügyfél nem abban a megyében indította, hol a vállalkozó székhelye vagy telephelye van, akkor nem kell személyesen megjelenni az egyeztetésen. A vállalkozónak ilyenkor az a kötelezettsége, hogy ajánlja fel az írásos egyezségkötés lehetőségét. Tehát ilyenkor sem csak iratokat kell elküldenie, hanem van egy együttműködési kötelezettsége is.

 

Bírság is jár annak, aki nem egyezkedik

 

Még nagyobb változást jelent, hogy a jövőben a vállalkozásoknak bírság jár, ha nem lesznek hajlandóak együttműködni. Ez nem is kis összeg lesz: a bírság 15 ezertől 500 ezer forintig terjed kisebb cégeknél, nagyvállalatok esetén pedig az éves bevétel 5 százaléka is lehet a büntetés. Ettől a bírságtól nem is lehet eltekinteni, nem lehet helyette pl. figyelmeztetést alkalmazni.

Bár a vállalkozó köteles együttműködni a békéltető testülettel a vita rendezése érdekében, a testület döntését nem kötelező végrehajtania. Három eset lehetséges:

  •         az eljárás elején nyilatkozhat, hogy a testület döntését kötelezőnek fogja elismerni. Ebben az esetben a békéltető eljárás valamilyen határozattal zárul, amit a vállalkozónak akkor is végre kell hajtania, ha az számára kedvezőtlen (például kártérítést fizet).
  •         Ha az eljárás elején nyilatkozatban nem fogadja el maga számára kötelezőnek a döntést, akkor a testület nem határozatot hoz, csak ajánlást fogalmazhat meg.
  •         Ha pedig a két fél menet közben meg tud egyezni, akkor a testület egy egyezséget jóváhagyó határozatot fogad el.

Előre fel kell rá hívni a figyelmet

A békéltető testületek működéséről ma még kevesen tudnak azok közül, akik számára a testület segítséget tudna nyújtani. A vállalkozóknak éppen ezért kötelező az ügyfeleik figyelmét erre a lehetőségre felhívni. A vállalkozóknak ma is kötelező a panaszügyintézés módjáról, annak helyéről tájékoztatniuk a vásárlóikat. Ezt most azzal is ki kell egészíteni, hogy felhívják a figyelmüket a békéltető testületekre. Ha a vállalkozásnak van internetes honlapja, akkor oda kell feltenni a tájékoztatót, ha nincs, akkor az általános szerződési feltételek közé kell beírni ezt a tájékoztató szöveget. A panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatóban szerepelnie kell majd a békéltető testület pontos elérhetőségének is.

A kihirdetett törvény a megjelenés utáni 60. napon, azaz szeptember 13-án lép hatályba. Az ezt követően induló ügyekben kell alkalmazni a békéltető testületekre vonatkozó új rendelkezéseket.

Forrás: 2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról

Keresés

Elérhetőség

Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testület 2800 Tatabánya
Fő tér 36.
34/513-036